Faj:Ember
Nem:Nő
Külső: Nem nézni ki belőle, néhány évet jótékonyan letagadhat fiatalos kisugárzással és gyakorta mosolyra görbülő ajkával, de nemrégiben töltötte be 27. életévét. Kellemesen karcsú, telt keblű alakot birtokol, darázsderekánál csak hosszú lábaira büszkébb. Bőre akár a porcelán, fehér és tökéletes, éles kontrasztban áll mattvörös majdnem derekát is verdeső hajkoronájával, ami többnyire lágy, épp csak az egyenességet megtörő aprócska hullámokban hullik alá. Szemei szürkészöldek, telt ajkai cseresznyeszínűek s olykor hódol némi arcfestésnek is szeme kihúzásával. Vonzó nő, ehhez és özvegy létéhez mérten öltözködik is, kedveli a gyászoló stílust. Állandó viseletéül egy csodás, alakjához simuló hosszú ujjú, fekete csipkeruha szolgál, derekánál aranyozott szegélyű övvel, merészen mély V alakú dekoltázzsal fedve fel némít bájaiból. Az illendőnél talán kihívóbb viselet, de határozottan elegáns.
Öltözékéről kép (Csak a leírt kivágással és a fehér gombok nélkül )
Jellem: Ha éppen nem mosolyog, arca akaratlanul is komolyságot sugall, de a látszat csal, egy meglehetősen bohém, nevetni szerető személy, aki ugyan a csínytevést (többnyire) már kinőtte, mégis jóízűen tudja őket fogadni és nézni. Szeret kötözködni, igyekszik ezt a nem sértő módon tenni, és olykor lehetetlenül drámai és túlzó, előbbi többnyire túlfigurázott mozdulataiban, utóbbi szavaiban mutatkozik meg. Anyjának köszönhető, nem kívánt elrendezett házassága és megözvegyülése személyiségén szinte semmit se változtatott, csak annyira tanította meg, hogy legyen óvatos az emberekkel, ebből adódóan igyekszik nem túl kedves lenni, tettleges segítőkészsége nem igen van, noha bátor, és nagy száját szívesen használja hogy beleszóljon olyanokba, amikhez az égvilágon semmi köze.
Történet:Circe az egykor az egész Krinhelm királyságban ismert (és elismert) Calare, ám a mára már elfeledett és elszegényedett máguscsalád utolsó sarja. Hogy mi történt a nagyhatalmú családdal, homály fedi. A szebb időkben valamely ős egyszer még egy régi uralkodó mellett is szolgált, mint mélyen tisztelt és szeretett udvari mágus (ezt Circe-nek soha sem bizonyították kézzelfoghatóval, így vannak fenntartásai), a szomorú (nem is annyira) közelmúltban azonban az utolsó három-négy generáció pedig aztán már mágiát sem örökölt. Állítólag Circe dédnagyanyja egy áttanult élet után is csak haszontalan gyerekbűbájokat tudott kicsikarni magából. Ha minden igaz, agyvérzés is vitte el a hölgyet.
Gyermekkora egy kis otthonban telt az egyetlen megmaradt Calare örökség, a bájitalkereskedés fölött. Apja valamikor tizenéves korában elugrott a helyi kocsmába és sose tántorgott haza, 20 éves korára pedig húga is megszökött valami csavargóval. Anyjával maradt, akivel meg-megéldegéltek, a mágia híján bájitalaik nem hoztak számukra gazdagságot, de éhezniük sem kellett és Circe még varázslat nélkül is nagy lelkesedést és tehetséget mutatott a bájitalkotyvasztás felé.
24 éves koráig mi sem történt, amikor is egy napon maga Lord Ashield, városalapítójuk rémgazdag, öregedő örököse kopogtatott ajtaján, mondván megegyezett az édesanyjával és minél hamarabb feleségül óhajtja venni. A kapzsi vénasszony egy csinos erszény arany fejében és bűntudat nélkül adta el leányát a nemesnek, Circe forró feje pedig tiltakozott, de nem volt mit tenni. Az anyja nem nyújtott számára tovább otthont, a kapott jutalommal és otthonukat, megélhetésüket jelentő üzletüket eladva felkerekedett. Beletörődött hát helyzetébe, hisz nem maradt sok más választása és ennél a násznál jobb reménye sem lehetett egy könnyebb életre. Meglepetésére, annyira nem is volt szörnyű. A Lord valódi szerelemmel szerette és boldogan akarta látni, mit sosem gondolt volna rövidke találkozásaik alapján. Még saját kis labort is kapott, ahol tovább folytathatta kotyvasztásait, főleg orvosságok formájában, hogy enyhíthesse férje öregedéssel járó egészségügyi panaszait - de a reménytelenül szerelmes férfi akár úgy is megajándékozta volna őt a hellyel, ha nem segít neki.
3 év múlva a Lord meghalt, s teste még ki se hűlt, amikor a Lord örökösen irigy és alattomos húga már rögvest Circe-t vádolta mérgezéssel. A nő mélységesen felháborodott, hiszen csak a házasság első évében gondolt effélékre és akkor sem valósította meg! Persze mindezt nem mondta ki hangosan, csupán csak tiltakozott. A család persze nem hitt neki, már csak származását és a Lorddal való, egyoldalú szerelmi házasságát tekintve is.
Le kellett hát mondania mindenről, amit halott férje után kapott volna, cserébe pedig útjára engedték némi pénzzel és az ígérettel, hogy felakasztatják, hogyha újra látják. Circe tehát családtagjaihoz hasonlóan útnak indult. Nem tudta hova tart és mihez kezd, csak elakart tűnni. Így kötött ki Aspen városában, ahol egyelőre megpihent és ahol hallott erről a bizonyos erődről, amit talán érdemes lenne megnéznie...
Képességek:képességei mindössze a bájitalfőzésben rejlenek, azokban viszont meglehetősen. Legyen szó erősítő, gyengítő, gyógyító, mérgező italokról vagy akár olyanokról, melyeknek eldobása után füst tölti be a termet, szinte mindenhez ért, így nem kell félteni, mindig akad nála egy-két hasznos üvegcse - többnyire nem látható helyeken, hogy a meglepetés is az ő javát szolgálja. Mindezek persze gyógynövények és a természetben fellelhető anyagokon alapulnak, hiszen mágia nem szolgálja javát.
