Giilvas a Gombász

Faj : Tünde

Giilvas

Faj:Tünde... Erdei tünde? Gombatünde?

Nem:Férfi

Külső:
Giilvas első ránézésre valami tündeféle lehet, de talán csak őmaga a megmondója, mégis miféle tünde. A messzeföldön híres nemestündék magassága és gyönyörűsége rá nem igazán vonatkozik, az erdei tündékhez képest túl nyeszlett és beteges, az éjtündék... na ővelük még a vak se keverné össze és így tovább. Noha arcélei finom vágásúak, talán kissé túl csontos, orra kissé túl hangsúlyos és szemei kissé betegesnek hatnak. Hosszú haja hófehér helyett inkább amolyan piszkosszürke, bár ez minden bizonnyal inkább életmódjának köszönhető. Szemei sötétek, íriszei az erdei talaj barnás-zöldjében játszanak, furcsa élénkzöld pötyökkel tarkítva. Legtöbbször ugyanabban az öltözékben látni. Egy mágus talárjának és egy erdőjáró praktikus öltözetének furcsa egyvelege ez. Világos szürke, halovány kék és barna árnyalatok nem épp az erdei lopakodáshoz illenek, a szabása és az anyag erőssége azonban egyértelműen praktikus darabokra vall. Fegyvert nem sokat hord magánál, egy hosszabb tőr függ jobb oldalán, amit minden bizonnyal sokkal többet használt a cipőjére ragadt agyagos sár lekapirgálására semmint harcra, illetve ott van még gombászkése ami arcpirítóan éles de mivel a penge mindössze néhány arasznyi, nehéz lenne vele bárkiben komoly kárt tenni vele. Övén szütyők sora függ illetve néhány kisebb táska. Ezek tartalma jobbáa különböző porok és löttyök sokasága, mind cimkézetlenül, sok ránézésre teljesen egyforma és csak Giilvas lenne a megmondója hogy az adott por vagy lötyi éppen az altatófőzet, a hashajtó vagy az emberre sem kevésbé veszélyes patkányméreg. Ezek mind külöböző gombákból készült, enyhe mágiával átitatott készítmények.

Jellem:
A tudósfélék szórakozottsága rá is kissé jellemző de egyébiránt vidám fickó. Szeret beszélni a gombákról, kérdezni a gombákról és nézni a gombákat. Foglalkozása a gombák gyűjtése és különböző készítmények előállítása, szabadidejében érdekes módon pont ugyanezzel szeret foglalkozni. A kedvenc ételei a gombás ételek és csak a megvalósítás nehézsége miatt nem lakik egy óriási gombában. Ha kedvenc témája nem adott, elfoglalja magát a többi szerzet ügyesbajos dolgával is szívesen. Nehéz kihozni a sodrából és ha ez megtörénik sem mondható, hogy egy őselemi szökőár erejével súlytana le dühe.

Történet:
Emlékei úgy harminc évre nyúlnak vissza, egészen kisgyermek koráig, mikoron is egy erdei kunyhóban élt, két idős de rendkívül jólelkű emberrel. A férfi akit apjaként tisztelt egyszerű favágó volt, a nő háziasszony aki konyított egy keveset a ritkább gombákhoz és ezeket hordta ki az Aspeni vásárra. A fiún rendkívül hamar megmutatkozott a gombák iránti kötődése. Ami azt illeti, az idős pár azt mesélte neki, az erdőben egy "boszorkánykör" közepén találták (ami egyébiránt egy tökéletesen természetes képződmény, egy gombákból álló szinte tökéletes kör.). Amit a nő tanítani tudott neki, alig kilenc éves korára már igazándiból jobban tudta nála, onnantól a fiú rendszerint újabb és újabb forrásokat keresett kissé talán szokatlan érdeklődése kielégítésére. Könyvtártól könyvtárig, fűvésztől gombászig járt és általában inaskodás fejében eltanult amit tudott, jobbára elég gyorsan. Alig tizenöt éves korára, már kifogyott a környéken fellelhető minden új tudásból. Pár évre rá idős nevelőanyját elvitte egy erős téli tüdőgyulladás, akit nem sokra rá követett a férfi is kit lerombolt a gyász. Giilvas mivel helyi kötődés nélkül maradt, amit tudott pénzzé tett és talpa alá vette az utat azonban rendkívül messzire nem is kellett mennie. Aspen Nagy Arkánum rendjének tornyában mindig nyitott kapukkal várják a tehetséges fiatalokat és bár Giilvas érdeklődési köre rendkívül szűk volt, azon belül rendkívüli tehetséget mutatott. Az elkövetkezendő éveket a rend kötelékében töltötte, bár mesterei próbáltak mindenfélét a fejébe verni, egyedül a különféle gombákból készült porok, főzetek és egyebek kötötték le, ami pedig az egyértelmű varázslást illeti, természetesen ezen a téren sem nyújtózkodott messze. Végül aztán nem nyert felvételt a rend tagjai közé, hála borzalmasan korlátozott érdeklődési körének, de a mai napig visszajár hisz a rend tagjai ugyanúgy profitálnak felhalmozott tudásából mint ő az övékből. Néhány éve aktívan járja a világot, mostanság érkezett vissza, Ecrin völgye pedig mindig is bővelkedett a különlegességekben, hol máshol szállásolná hát el magát ha nem a Geldár erődben?

Képességek:
Alkimista és mágiahasználó, noha az utóbbi enyhe túlzás rá nézve. Rendkívüli tehetsége van a különféle enyhén mágikus, nemkevésbé erős hatású készítmények előállításához. Tárházában megtalálható nagyjából minden amire szüksége lehet akárkinek. Nem kell rendkívüli dolgokra gondolni, főleg a hétköznapi emberek életében praktikus dolgok ezek, bár sokmindent feltud mutatni amit egy kalandozó is felhazsnálhat utazásai során (a villanóportól a gyógyítófőzeten át akár a láthatatlanság italáig, noha ezek lényegesen költségesebb játékszerek). Mágiát nem sokat használ. Különböző kotyvalékait felerősítendő illetve elkészítendő kénytelen a varázslatokhoz fordulni illetve saját szájízére alakított néhány "egyszerűbb" varázslatot amelyekkel hőnszerett gombáit tudja keresni, megálllapítani állapotukat és hasonlók. Ez talán bonyolultnak hangzik, de ilyesmikben ki is merül tárháza, egy gyertyalángot nem tudna megidézni és a kezdő mágusok trükkjeivel is komoly problémája akadna.