Madarak tornya

Faj : Ember

Emlékek a mélyben

- Szokatlan szavak, de majd végére járunk a mögöttes tartalomnak - ígéri. - Nem mondanám hogy ön teljességgel megbízhatónak tűnne, de nem ez lesz a legnagyobb probléma, úgy hiszem. Nem egyszerűek az efféle kalandok, megyek is, megkezdem az előkészületeket, mert úgy illik.
Még a lépcső tetején megáll, visszapillant üzlettársára, ahogy az a térképet nézegeti. Eltűnődik, vajon miért kellhet egy ilyen alaknak egy csillagtérkép, de eszében van az is, amit a másik állított, hogy üzlete van. Ebből levonja a megfelelő következtetéseket, feltételezhetően valakinek kell pont egy olyan térkép. Nem az ő dolga, nem törődik ezzel, annyira azért jut, hogy Ishmael leleményesnek tűnik, ergó jobb lesz nem megbízni benne.
- Nos ezennel távozom is. Kellemeseket, s majd a megbeszélt időpontban találkozunk.
Azzal ő maga, távozik a színről.

//Akkor folyt. köv. Smile

//

Faj : ember

Emlékek a mélyben

Kitekeri és alaposan megnézegeti a fizetségének tárgyát, mégiscsak egy érdekes darab, őt pedig a csillagászatnál amúgy is jobban érdekelte a szentimentális értéke az előtte lévő papírnak, így nem bánta, ha az pontatlan volt. -Dehogy megyek, van egy jól működő üzletem anélkül is, hogy az ismeretlenben kockáztatnám az épségem. A másik felet pedig sehogy se lehet a maga rendelkezésére bocsátani, de majd meglátja miért.- Intéssel búcsúzik, majd ő még fent marad egy fertályórát, miután alkupartnere lelépcsőzik, amúgy nincs kedve a savanyú varázslóval csevegni, de még a lépcsőn se férnének el ketten. Ezt az időt arra használja ki, hogy összeszedje gondolatait és fejben átvegye mégis mi a terve, majd a kevés töprengés után ő is elindul, hogy az éjszakázás után végre lepihenjen.

Faj : Ember

Emlékek a mélyben

//csudás

//

- Nyugtázva.
Előveszi köpenye rejtekéből a kért térképet és átnyújtaná Ishmaelnek.
- Ezek szerint onnan kellene indulnunk? Tehát ön nem tart velünk? Amennyiben nem szeretném ha a másik felet valamilyen formában a rendelkezésemre bocsátaná, de csak ha módjában áll, máskülönben nem vagyok érdekelt az ügyben az pedig részemről édes mindegy velünk tart-e avagy sem.
Ha megkapja, magához venné a térkép fizikai felét és el is tünteti ruhájának rejtekében. Komótosan elindul a lépcső felé almin feljött Ishmaelhez.
- A megbeszéltek szerint ott találkozunk. Legyen ott és megtárgyaljuk a továbbiakat.

Faj : ember

Emlékek a mélyben

Nem jön zavarba a fürkészéstől, nem engedheti meg magának, no meg nem is számított kevesebbre, mikor egy mágust keresett fel, egy ekkora felfedezéssel.
könnyelműen megrándítja a vállát, majd hátat fordít Lazarusnak, hogy a távolba nézzen a napfelkelte utolsó pillanatait megcsodálva.
-Ne aggódjon, nem kell több, mint amit kértem, nem kísérem el, csak a bejáratig. Az aranyat és kincseket tartogassa azoknak akiket magával visz.
Megfelel?-
Ekkor visszafordul, kérdőn nézve az arctalan varázslóra. Nem gondolta, hogy az hirtelen bizalmat fog érezni iránta, de tényleg nem tervezett vele tartani.
Rövid gondolkodási időt ad neki, hogy az megeméssze az alkut, majd kinyújtja felé a kezét, egyrészt kézfogásra, másrészt a térképpel kívánt távozni, csak akkor folytatja, ha megkapja.
-A Békés Megnyugvás terén lévő kútnál leszek a következő két hét minden második napján, napnyugtakor. Tudja hol van? Nyomornegyed, déli rész, a böllér mögött. Ott megtalál, érkezzen úgy, hogy menetkész.-

//jobban esik ez a szín?

Faj : Ember

[quote="Ishmael"]

Emlékek a mélyben

Végig hallgatván Ishmael szavait mintha aprót, alig észrevehetőt bólintana, de nem válaszként az üzletre. Lép egyet a férfi felé, egészen közel hajol hozzá, kéken izzó szemei kifürkészhetetlenül fürkészik a másikét, mintha az elméjébe furakodnának de egyébként nem történik semmi ilyen. Néhány pillanatig némán méregeti a másikat, majd visszább húzódik és kihúzza magát. Kissé oldalra dönti fejét szokásához híven és elpillant a lemezek felé is. Aztán megint Ismhaelen a sor.
- Ám legyen. Ön annyira tűnik megbízhatónak mint egy szúette, törött székláb, de túlságosan lényeges ez a felfedezés. Amennyiben társulásra vágyik, legyen, de vannak bizonyos feltételeim.
Kis szünetet tart, elsétál az egyik korláthoz és háttal nekidől. Botját kényelmesen öleli magához ahogy karba fonja kezeit.
- Bármire is bukkanunk, amennyiben bármilyen memoárt, vagy ősi tudást találunk, arra igényt tartok. Ellenben a különféle értéktelen arany ékszerek, érmék, vagy más jellegű kalandorok számára igényelt javakat önre bízom, azok nem érdekelnek különösebben. A csillagtérkép pedig itt van nálam, természetesen. És természetesen ha elárul megölöm.

Faj : ember

Emlékek a mélyben

Csöndben várja, hogy a maszkos kolléga befejezze saját vizsgálódását, meggyőződve, hogy nincs turpisság a dolog mögött. Vagy legalábbis nem ez a része az.
Hogy az mit papol, a térkép értékéről és saját munkásságáról, azt fejben leinti, nem törődik vele, hogyan fogalmazza meg azt Lazarus, tudja jól, hogy az ajánlat már-már gyanúsan jó, a csillagtérkép, amit ezért cserébe igényelt, eszmei értékkel bírt praktikus vonatkozása már rég nem volt, de ráadásul aki összekötötte őket, esküvel állította, hogy ezzel rendelkezett valamikor a mágus, így még csak attól se kellett félnie, hogy a beszerzése ütközne számára nehézségbe.
- Mindkét félre igényt tartok. -
Képzeletben már cápához illő vigyorral dörzsöli össze kezeit, de ennek nem adja jelét, kétli, hogy jó néven venné Lazarus, meg aztán még épít annak együttműködésére.
A másik felét sajnos nem kézzelfogható, ugyanis itt van. Böködi meg saját kobakját, végül pedig nyújtja kezét.Ha így is érdekli, akkor még én is megtekinteném, hogy mit hozott nekem és megbeszélhetjük a részleteket, ha nem akkor sajnálom az idejét.

Faj : Ember

Emlékek a mélyben

Némán hallgatja végig a férfit aki valóban abban sem lehet teljesen biztos, hogy Lazarust egyáltalán érdekli-e az amiről neki beszél. A mágus mint holmi élettelen szobor úgy mered végig a kérdéses tárgyra és teszi ezt akkor is mikor Ishmael már nem is beszél. Aztán megmoccan, fejét hajtja lejebb elgondolkozón.
- Amennyiben e tárgy valódi, akkor megkérdőjelezhetetlen a potenciális értéke. Személyem inkább ki sem fejti mi után kutatok, de nem pusztán az érdeklődés hiányából fakadóan. Ne vegye magára. A tárgy hitelességét magam ellenőrzöm, ha megengedi.
Hacsak nem utasítják el, egyik kezét a lapok felé nyújtaná, botja végén pedig felizzik a kristály. Halkan mormol valamit, mégpedig egy olyan varázslatot mely ellenőrzi a tárgy valódiságát. Miután ez megtörtént, amint kiderül hogy esetlegesen valódi, onnantól már nem váratja tovább a másik egyént. Ezúttal rá emeli tekintetét.
- Mindkét félre igényt tartok. - közli.

Faj : ember

Emlékek a mélyben

- Kellemes szép reggelt, uram - köszönnek neki. - Készen áll az esetleges cserére? Önnél az a bizonyos szofisztikált tárgy?-Kilép a madarak nyújtotta fedezékből, s egy ásítással üdvözli Lazarust, nem zavartatva magát, hogy a szája elé tegye kezét, majd bár ő sem ragaszkodna a bájcsevegéshez nem tér egyből a tárgyra.
-Valóban kiváló reggelünk van, ritkán van okom megtekinteni a napfelkeltét.-Majd ismét megérzi a hideg szelet, gyorsan összébb is húzza gönceit.-Nem találja túl korainak az időpontot? Ráértem volna később is.-Itt ferdít, mert maga kívánt még azelőtt megérkezni, hogy mindenki felkelt volna a városban.-Nem? Nagyszerű.-Mostanra ő is megunja Lazarus idegeinek nyúzását, vagy legalábbis elkezdi előkotorni a találkozásuk célját, míg beszél.-Ez lenne az.-Nem biztos, hogy a mágus számít rá, mit is kap pontosan. Valamiféle törpe munka, egy tucat tenyérnyi fémlap felfűzve egy rézgyűrűre, melyeknek közel a felére, írás is van vésve.Ezt ráakasztja az egyik kalitka tetejére, a madár a rácsok mögött érdeklődéssel követi, mi történik körülötte.-Nem tudom olvassa-e, régi jegyzetek, legalább egy idős az erőd építésével. A kráterről meg a környékről vannak benne feljegyzések, tudom, ez így még teljesen érdektelen.- Majd átpörget a negyedik lapra, a varázsló is jól láthatja a kalitkáról.- Ellenben, ez nem. Itt egy településről esik benne szó. Nem tudom kapizsgálja már, mire akarok kilyukadni, de ez a napló régebbi, mint Aspen.-Reményei szerint eddig untatta a mágust, hogy a csattanóra figyeljen fel, de a maszk ellehetetleníti, hogy leolvassa annak érzelmeit.-Röviden, maga tudós ember, azt, hogy mivel foglalkozik nem az én ügyem, de ha az erődben nem haladna véletlen...-Hagyja függőben a kérdést, még vigyorogva meg is vonja a vállát.- Ez a térkép egyik fele. A másik is itt van nálam. Érdekli?

Faj : Ember

Emlékek a mélyben

Jómaga igen eseménytelen estét tud magáénak, nem sok mindent tudott ma csinálni. Közeleg az ősz, az időjárás változik, ingázik, őt magát ez általában igencsak megviseli, nem kevésbé a bolygók állása amikor azoknak olyanjuk van. Igazán nem is volt már sok kedve bármerre is kimozdulni, túl sok energiát igényel, de ez most fontos dolog ami igencsak érdekelné. Hosszas sétába kezdett, mert nem szándékozott túl korán sem érkezni, bejárta némely szokásos folyosószakaszát, megvizsgált néhány maradandó dolgot amiknek régóta figyeli a tevékenységeit, majd úgy döntött végül elindul a csere helyszínére. Komótos pálcakopogása jelezte már előre érkezését ahogy ez itt lenni szokott, s nem is kellett már a férfinak sokat várnia, hogy a mágus felbukkanjon, szokásos arctalan mivoltában. Szemrevételezi a madártornyot és kissé kelletlenül lép ki ide. Voltak már rituálék amiket elvégzett is, de nincs ínyére a madártrutyiban gázolni. Bár nem látszik, maszkja alatt fintorog, figyelvén hova lép, odamegy Ishmaelhez.
- Kellemes szép reggelt, uram - köszön hát neki. - Készen áll az esetleges cserére? Önnél az a bizonyos szofisztikált tárgy?

Faj : ember

Emlékek a mélyben

Nagyot nyújtózkodott, ahogy lassan szemlélte a távolban felkelő napot, ugyan nem a kilátás szépségéért érkezett ilyen embertelenül korán az egyébként lakatlan toronyba, de igazán értékelhette, ha egyszer a sötétben felkapaszkodott a rozoga magasba, megküzdve a meredek lépcsőfokokkal és a mindent ellepő madárürülékkel.
Nem is a madarakért érkezett föl, hogy közvetlen közelből élvezhesse a szintúgy ébredező állatok, kétes társaságát. Ugyan némi baráti érzéssel tekintett a torony belsejébe húzódó bagolyra, aki nagyjából akkor tért vissza vadászatáról, mikor ő épp a lépcsőkön kaptatott.
A hűvös reggeli szellőért pedig végképp nem,noha felébresztette az éjszakázástól fáradt Ishmaelt. Erősen alábecsülte, mennyire is lesz szeles a torony, így csak ruháit tudta úgy rendezni, hogy kevésbé csípje a reggel, meg beljebb állt, megtűrve a kellemetlen madárszagot, de nyerve magának néminemű nyugvást a hűvöstöl.
Azért volt a toronyban, mert üzletet jött kötni. Bár a diszkréciónak híve volt ugyan, igazán úgy gondolta, hogy lehetett volna kevésbé kényelmetlen helyet is választani, talán csak ilyen létezett. Leginkább az fájt neki, hogy az ügylet nem kívánta volna meg ezt az óvatosságot, ugyanis erősen véges számú embernek volt hasznos amit hozott és még kevesebb mozdította volna meg magát ilyen korán érte.
Ő magának igazából csak az számított, hogy otthonától tisztes távolságra essen a találkozási pont, erre ellenben keresve se találhatott volna jobb helyet.
Foglalkozási ártalomként a nyakán ragadt jó néhány olyan furcsaság, amelyeknek a piaca sajnos a nagyvárosban is erősen szűk volt, nem is tudott nagyon másról aki lopott vagy régi szövegekkel kereskedett volna.
Persze a torony mágusainak megvoltak a sajátjai, de ők gyűjtögetők voltak, ha hozzájuk került valami azt kívülálló ritkán láthatta. De még így is a legtöbb példánya ritka volt, noha gyakran nem eredetileg az ő tulajdona, így a tisztes tudósemberek is gyakran szorultak a segítségére.
Most pedig várt, hogy a hajnal hasadtára érkező üzletfele megjelenjen.
Várt, türelemme, de unottan várt, a galambokat piszkálva tétlenségében, mert míg a csere amiben megállapodtak kevés izgalommal járt, de ami a táskájában lapult annál inkább, mégpedig nem kizárólag alkupartnerének.

Admin Faj : .

Madarak tornya.

A legfelső torony szintet az elnéptelenedés után fokozatosan belakták a madarak, teljesen birtokba véve a szeles lest.
Az ideérkezők megpróbálták elűzni őket, de nem jártak sikerrel, így nehéz kalitkákat helyeztek ki és etetni kezdték őket, míg nem megszokták az emberi közelséget. A galambokat azóta üzenetküldésre használják.
A toronyból, mely nem egy titkos találkának a helyszíne, messze belátni a völgyet.

» A Rend Tornya